Fény a mély szobában
Megjelent:
A mély, egyoldalról megvilágított szoba hátsó fele sötét marad. Ablakmagasság, falszín, tükröződés és belső nyílások: mitől jut beljebb a nappali fény?
A városi lakások és régi bérházak sok szobája mély és keskeny: egyetlen ablak az utcára vagy az udvarra, mögötte öt-hat méter tér. Az ablak melletti sáv világos, a hátsó fal viszont már délben is szürke. Ezen nem a lámpák segítenek legjobban, hanem az, ha megértjük, hogyan halad a nappali fény a szobában.
Az ablak magassága többet számít, mint a szélessége
A fény egyenes vonalban halad, ezért minél magasabban lép be, annál mélyebbre jut. Egy ökölszabály szerint a nappali fény nagyjából az ablak felső élének kétszeres-két és félszeres magasságáig hatol be jól. A mennyezetig érő ablak ezért sokkal többet ad, mint egy ugyanakkora felületű, de alacsonyabb, széles ablak.
A falak is világítanak
A fény a felületekről visszaverődik. Egy fehér mennyezet és a világos hátsó fal sokszorosan visszajuttatja a fényt a szoba mélyébe, a sötét padló és a sötét bútor elnyeli. Mély szobában ezért nem az ablak melletti falat kell világosra festeni, hanem a szemköztit és a mennyezetet.
- A matt felület egyenletesen szórja a fényt.
- A fényes felület tükröz, és könnyen vakító foltokat ad.
- A meleg fehér festék barátságosabb, a hideg fehér tágasabbnak mutatja a teret.
Belső nyílások
Ha a szoba mögött folyosó vagy előszoba van, egy felülvilágító vagy egy üvegezett ajtó azt is bevilágíthatja. Régi lakásokban ez a megoldás a belső tereket is életre kelti, miközben a falak nem tűnnek el.
Az árnyék is a tér része
A fény nem egyenletes, és nem is kell annak lennie. Egy ablak éles árnyéka a falon, amely napközben lassan vándorol, a szoba legszebb díszítése lehet. A cél nem az, hogy a mély szoba minden pontja egyformán világos legyen, hanem hogy a sötétebb rész is szándékosnak tűnjön: olvasósarok, pihenőhely, csendes zug.